November tizenhatodikán nagy napra ébredtek azok a 8., 9., 10., és 12. osztályos diákok, akik jelentkeztek erre a programra.
Balogh Andrea és Váradi Eszter tanárnő szervezésével lehetőségünk nyílt eljutni az ország egyik legjelentősebb tudományos fesztiváljára, a 12. alkalommal megrendezett Tudományfesztiválra, amelynek idén Miskolc adott helyet.
A Keleti pályaudvarról indult reggel a korai kelés miatt, még félkómás csapat. A vonatút zökkenőmentes volt, így a Miskolc-Tiszai pályaudvarról kis bemelegítő séta után jó kedvűen érkeztünk meg a Tudomány és Technika Házába.
Már a bejáratnál óriási tömeg fogadott, csupa érdeklődő iskolás gyerek. A kötelező ruhatári kör után már kezdődhetett is az érdekességek megtekintése, amire több állomáson nyílt lehetőség. Az első állomásnál, az épület előterében három különlegességgel találkoztunk. Három különböző betűméretben kaphattunk leszedhető, tehát nem örök életre szóló tetoválást, amelyen a rendezvény neve volt látható. A “Na, ki fotózza le a csoportot?” örök kérdés megoldására kitalált “szelfirobotot” is ki kellett próbálnunk, úgyhogy nem maradt dokumentáció nélkül a nap. Aki pedig igazi filccel rajzolt portrét szeretett volna magáról, egy kis fehér robot az animátorok közreműködésével, többé-kevésbé élethűen elkészítette róla.
A második állomás interaktív volt. Vállalkozó szellemű diákok robotokkal harcolhattak egymás ellen, amelyeket vezeték nélküli irányítóegységgel mozgattak. A kevésbé harckedvelő, ellenben versenyezni vágyók sem maradtak elfoglaltság nélkül. Amíg a többiek a robotpárbajt nézték, vagy éppen játszották az ütközetet, ők a golyólabirintus robotizált változatával szórakozhattak. A két golyót egy-egy iPad segítségével lehetett irányítani. Itt a tanárok és a diákok között komoly meccsek zajlottak. Sokszor nehéz volt megtalálni, hogy a golyónak merre van az előre, de kis segítség és sok gyakorlás után már simán célba tudtuk vezetni a robotgolyót.
A harmadik helyszín a nagyelőadó volt, ahol Farkas Bertalan egykori vetélytársa, Magyari Béla fiától hallgattunk meg egy érdekes előadást a Hunorról, vagyis az aktuális magyar űrkutatási programról, és a leendő asztronauták kiképzési folyamatáról. Sokat megtudtunk az űrutazás rendszeréről és lehetőségeiről is. Engem például kifejezetten meglepett, hogy a jövő űrhajósainak a hosszú kiképzés alatt egy 24 órás nagyon kemény túlélési próbán is részt kell venniük.
A program egy kisebb teremben folytatódott, ahol egy Kahoot kvízt töltöttünk ki a civil szervezetekről. Komoly harc folyt az első helyért, végül a győzteseket feliratos pólóval jutalmazták.
És ha már tudomány, nem maradhattak ki a már mindenki által ismert “virtual reality”, rövidítve VR eszközök sem. A kalandvágyók síelhettek, és az igazán vakmerők, pedig hegyek között repülhettek a VR segítségével.
Ezután szabadfoglalkozás következett. Az érdeklődők megtekinthettek érdekes találmányokat, vagy zenét hallgathattak az egyik helyi technikum által készített plazmahangszórón.
Ezen a napon rengeteg újdonsággal találkozott a résztvevő ifjúság. Biztos vagyok benne, hogy mindenki élvezte és érdekesnek találta ezt a különleges fesztivált Miskolcon.